A mai világban alapvető IKT ismeretek nélkül sajnos nehéz boldogulni, ezért személy szerint szükségesnek tartom, hogy már kisiskolás korban is szoktassák rá a gyerekeket a különböző IKT-s eszközök használatára. Hisz azok kiválóan alkalmasak képességek, kompetenciák fejlesztésére, az élethosszig tartó tanulás megalapozására, arra, hogy a tanulás folyamata rugalmas, heterogén, személyre szabott közegben mehessen végbe, továbbá, hogy megalapozza az úgynevezett konstruktivista, azaz egymásra épülő oktatást.
Az IKT-s eszközök alkalmazása a tanárszerep megváltozásával is összefüggésben van, hisz amíg a XX. század tanára a tudás monopolistája, a nagy tudással rendelkező tudós, addig a XXI. században a társ, az információmenedzser, révkalauz az információk dzsungelében.
Hogy milyen szerepe is van az IKT-nak az oktatásban? A pedagógusok számára korlátlan hozzáférést nyújt az információkhoz; alacsonyabb költségeket; kevesebb időt jelent a felkészülésben, hisz az interneten rengeteg dokumentum, kiegészítő írás megtalálható; lehetőséget nyújt számukra a másokkal való együttműködéshez. A tanulók számára is rendkívül sok előnnyel szolgál, többek között: interaktív, egyénre szabott tanulási lehetőséget nyújt, időmegtakarítást jelent számukra is, hisz nem kell feltétlenül minden egyes dokumentumért, könyvért a könyvtárba menniük, hisz az interneten sok megtalálható. Az IKT nemcsak a tanárok, és a diákok tevékenységeit könnyíti meg, hanem az adminisztrációt is. Lényegesen könnyebb a statisztikák felmérése, és azok kiértékelése is.
A modern eszközök órán sok IKT-s eszközzel találkoztunk már, de utánaolvastam, hogy melyek a legjelentősebbek. Az első helyen természetesen az interaktív táblák állnak, majd a kollaborációs eszközök, a wireless alkalmazások, kísérleti és mérőeszközök, szimulációs berendezések.

Az előző órán egy elbeszélgetésen vettem részt, amely az IKT az oktatásban és a pedagógus továbbképzés téma köré épült. Egy ELTE hallgató szakdolgozatához készített interviewt a csoport néhány tagjával, amely során számos érdekes kérdést tett fel nekünk. Többek között megkérdezte a véleményünket arról, hogy mi a tudásközpontú vagy a tartalomközpontú oktatást preferáljuk e. Megvitattuk, hogy idegen nyelv oktatása esetén miindenképp a tevékenység alapú oktatást részesítjük előnyben, hisz ott a hangsúly a gyakorlatokon van, mint az elméleteken. De számos tantárgy esetén sajnos ez a módszer nem valósítható meg, például történelem vagy matematika tantárgyak oktatásánál inkább a tudás átadása a fontos, mint annak a gyakorlati alkalmazása. Az oktatás során rengeteg olyan dolgot kell elsajátítaniuk a diákoknak, amelyet soha az életben nem lesz lehetőségük gyakorlatban is alkalmazni, de ezen tudás az alapműveltség részét képezik.
A következő kérdésünk az volt, hogy mekkora szerepe van az IKT-nak az oktatásban. A csoport minden tagja azon a véleményen volt, hogy egyre inkább fontosabb szerepet tölt be az oktatási folyamatban. A gyerekek megszokták már az IKT alapú oktatást, és nem hat rájuk már az újdonság erejével. Ugyanakkor hospitálásaink alkalmával észrevettük, hogy motiváltabbak például, ha az interaktív táblát alkalmazza egy egy oktató az órája során. Továbbá hozzátettük, hogy a lap top, illetve a ppt-k használata hasznos kompetenciákat fejleszt a tananyagátadáson felül. Az IKT-s eszközöknek hétköznapi dolgokká kell válniuk, melyek ugyan színesítik az órákat, de rengeteg energiát, időt igényel azok előkészítése. Nagyban hozzájárulnak például egy csoportmunka irányításához is. Pozitívuma, hogy sok helyről kapják a diákok az ingert, az információt, otthon is megnézhetik, kiváló szemléltető eszköz, hisz képek, videók, programok segítségével hatékonyabbá teszik az oktatást.
Arról is beszéltünk, hogy az IKT-s eszközök milyen hatással vannak a gyerekekre. Egybehangzóan megerősítettük, hogy mindenképp pozitívan befolyásolják a tanulókat, hisz azok közelebb érezhetik magukhoz a tanárt.
Hogyan befolyásolja az IKT eszközök használata a kommunikációt?
Mivel egyre több IKT-s eszköz van, amit ugyanarra lehet használni, ezért sokkal több lehetőséget ad a diákoknak a kommunikációra. Itt olyan eszközöket, forrásokat említettünk, mint például a NING, a Moodle, iwiw, facebook, melyek nagyon jó társalgási lehetőségeket hordoznak a diákok és oktatók számára is.

Mivel eddig csak pár tényt hallottam ezen virtuális világról ezért utánajártam, és próbáltam még több dolgot megtudni róla. Kiderült, hogy kb. 40-50 ezer figura van jelen valamilyen szerverparkon keresztül, melyet természetesen a felhasználók ingyen vehetnek igénybe. De ennek ellenére ebben a világban is létezik a pénz, mégpedig a lindeni dollár. Lehet rajta vásárolni és dolgozni is. Sok egyetemnek, cégnek, nagykövetnek is van ilyen profilja már kialakítva.
Minél nagyobb egy gép kapacitása, annál szebb képet kapunk erről a való világról, és annál jobban élvezhető.
Az avatarokat kurzorral lehet irányítani, melynek segítségével tényleg képesek repülni, futni, ugrálni, sétálni és teleportálni is.
Ami számomra nagyon meglepő volt, az az, hogy az avatarokat emberi gesztusokkal lehet ellátni, és így kedvünk és elvárásaink szerint alakíthatjuk őket.
Mivel ezen program saját devizával is rendelkezik, felmerült sokakban az a kérdés az óra során, hogy vajon nem élnek e vissza a bankszámlával a program üzemeltetői. A válasz az volt, hogy természetesen nem. Ezen világ lakói természetesen szintén adófizető polgárok, akiknek egy-egy vásárlás után bizonyos százalékot adózniuk kell a rendszer üzemeltetőjének.
Az is világossá vált, hogy ha megvásároltam egy saját földterületet, akkor annak területén bármit kedvem szerint alakíthatok, és létrehozhatok. Sőt térben is tudom ezeket pozicionálni, alakítani, továbbá fizikai tulajdonságot is adhatok azoknak.
Ebben a világban is léteznek állatok, klánok stb...:)
Hogy milyen benyomásaim vannak erről a "való világról"?:)
Elsőre nagyon nagyon nehezen tudtam kezelni, irányítani az általam választott figurát. Nagyon sok időmbe telt, amig fel tudtam egyáltalán öltöztetni. Sajnos én személy szerint nem tudtam semmiféle tárgyat létrehozni, bármennyire is akartam. Szerintem kb. 2-3 nap szükséges ahhoz, hogy rendesen megtanuljam, hogy hogyan is működik ez a program.
Vajon ez egy játék vagy sem?:)
Mivel sajnos nem sok mindent láttam belőle, ezért azt mondhatnám, hogy ez egy semmire nem jó játék. Csakis az időtöltést szolgálja, és elvonja a figyelmemet másról. Elismerem, hogy lehet benne értelmes dolgokat is csinálni, pl könyveket olvasni, de ezt az órán nem tudtam sajnos kipróbálni, és így nem is hiszek sajnos benne.
Elismerem, hogy az oktatásban lehet használni, pl. saját osztályterem létrehozására, vagy könyvtár kialakítására a diákok könnyű hozzáférésére, anyagokat csatolhatok stb, de én soha nem használnám szerintem. Elismerem, hogy ez egy elég komolyan kiépített telekommunikációs eszköz, de szerintem sok esetben sajnos nem helyettesíti a személyes kontaktust. Számomra az is problematikus volt, hogy mivel nem rendelkezem semmilyen programozói tudással, így csak nagyon lassan és nehezen tudtam kezelni.
Lehet, hogy nagyon negatívnak tűnök, de nekem tényleg nem nagyon nyerte el a tetszésem ez a virtuális világ.:)

Az előző órán a Second Life nevű internet alapú virtuális világgal ismerkedtünk meg, amelyet a Linden Research fejlesztett ki pár évvel ezelőtt. Az oktatók elmondták, hogy ez a világ lehetővé teszi, hogy mozgó avatarokon keresztül egymással kapcsolatba lépjenek, így egy magas szintű szociális hálózatot kiépítve. Ezek az avatarok hasonlóan élhetik életüket, mint a való világban éljük mi a miénket. Földeket vásárolhatnak, amelyeket fejleszthetnek, új ismeretségeket köthetnek más szereplőkkel, felépíthetik saját karakterüket. Kapcsolatteremtés által az avatarok játszhatnak, üzletet köthetnek, kommunikálhatnak is egymással. Ezen virtuális világ lakóinak emberi külseje van számos fizikai tulajdonsággal, melyet alakítani is lehet, öltöztethetőek, és testre szabhatóak.
Az avatarok kommunikációja kétféleképpen lehetséges, mely lehet publikus és privát beszélgetés. A publikus beszélgetés kettő vagy több avatár között mehet végbe, melynek hatóköre körülbelül 20 méter. Itt suttoghatnak, és kiabálhatnak is az egyének.
Mozgásra is számos lehetőségük van, például gyalogolhatnak, futhatnak, ugrálhatnak, és repülhetnek is.
Ami számomra nagyon meglepő volt, az az, hogy a Second Life-nak saját működő gazdasága van és még saját devizája is, ami a Linden dollár. A lakók új tárgyakat, eszközöket hozhatnak létre, amelyeket természetesen értékesíthetnek, valamint szolgáltatásokat adhatnak el, és vehetnek igénybe, tehát az avatarok nagyon kreatív módon is élhetik mindennapjaikat.
Nem utolsó sorban beszéltünk a Second Life oktatásban használható lehetőségeiről. Nagy meglepetésemre azt is megtudtam, hogy a világ legrangosabb felsőoktatási intézményei is jelen vannak, mint például a Princeton és a Harvard egyetem is. Ez a virtuális világ nagyban elősegíti az oktatók munkáját online előadások és projektek megvalósításával, valamint a távoktatási eszközök kifejlesztése is folyamatban van. Így első látásra nagyon bonyolultnak tűnik nekem ez a világ, de talán a következő alkalomra más véleménnyel leszek.:)