Mit kell tudni a szavazórendszerről? Mire is használható?
A szavazórendszer azonnali visszacsatolást tesz lehetővé, aminek segítségével új lehetőségek nyílnak a tanórai értékelésben. Könnyedén értékelhetjük a diákok munkáját, pillanatok alatt készíthetünk például statisztikákat, felméréseket, és nem kell külön értékeléssel bajlódnunk, hanem könnyedén a rendszer mindent megcsinál számunkra. Ezen eszköz segítségével biztosabb és pontosabb információt kaphatunk a diákokról. Használata egyszerű és előre tervezhető, még a kisebb tanulók is könnyedén meg tudják tanulni annak kezelését. A szavazórendszer alkalmazható mind diagnosztikus, mind formatív, mind szummatív mérés-értékelés esetében. Azonban a rendszernek van egy nagy nagy hátránya: elég drága, egy osztály felszerelése megegyezik egy interaktív tábla árával. Sajnos nagyon kevés olyan iskola van Magyarországon, akik ezen eszközök beszerzését megengedhetik maguknak, pedig ha belegondolunk nagyon sokat meg lehet velük spórolni. Ha például csak statisztikákat készítünk, akkor rengeteg kérdőívet kell fénymásolnunk, nyomtatnunk, nem beszélve arról, hogy ezeket ki is kell valakinek értékelni, összegeznie kell, és az is rengeteg pénzbe és energiába kerülne. Szóval nekem az eszköz ára azért nem tűnik megfizethetetlennek, mert a sok előny idővel visszahozza annak költségeit.

Az utóbbi órán a szavazórendszerek használta, azok pozitív és negatív vonásainak a megtárgyalása lett volna a téma, de mivel nem tudtuk beüzemelni azokat, így ismét az interaktív táblával foglalkoztunk. Egyszer volt alkalmam arra, hogy egy szavazó rendszert fogjak a kezembe, és megtekinthessem, hogy az hogy is néz ki, és egy kicsit beszéljek róla, hogy mire is jó. A következő blogbejegyzésemben arról szeretnék írni, hogy mire is használható a szavazórendszer, és milyen előnyei vannak annak.

Mire is jó ez az interaktív tábla? Az interaktív tábla a legközvetlenebb módon segíti elő a multimédia technológiák tanulói célcsoportok szerinti adaptív felhasználását, írja a 21. század iskolája című könyv, melyet volt szerencsém elolvasni, és amit nagyon érdekesnek találtam. Az interaktív tábla a tudáshoz történő jobb hozzáférést, a szemléletesebb oktatást segíti elsősorban elő az iskolában. Továbbá lehetővé teszi a prezentációs oktatási stratégia megújítását.Növeli a tanórai interaktivitást, lehetővé teszi az ellenőrzés-értékelés fejlesztését, ösztönzi a sokoldalú tanóratervezést, a médiumok funkcionális használatát, a prezentáció önértékelése folytán annak továbbfejlesztését, fejleszti továbbá a tanári tervező munka minőségét.

Az egyik órán az interaktív táblával foglalkoztunk, ahol lehetőségünk nyílt arra, hogy írjunk a táblára, hogy feladattípusokat tekintsünk meg, hogy képeket illesszünk be, hogy egyáltalán összegyűjtsük ötleteinket és ismereteinket erről a multimédiás eszközről. Én nagyon élveztem az órát, mert a tanárnő rengeteg hasznos dolgot mutatott nekünk, hogy hogyan könnyíthetjük meg egy-egy órára való felkészülésünket, illetve az óra menetét. Az interaktív táblán létrehozott dolgok könnyedén elmenthetők, módosíthatók, szerkeszthetők. Így ha valamit egyszer elkezdtünk csinálni, könnyedén máskor is kiegészíthetjük, módosíthatjuk. Nekem még sajnos nem volt alkalmam arra, hogy egy órát ennek segítségével tartsak meg, de számtalan iskolalátogatásom alatt láttam, hogy mire is jó ez. A következő bejegyzésemben arról szeretnék írni, hogy mire is jó az interaktív tábla, mire lehet azt használni.

Az előző blogbejegyzésemben a wikipediáról írtam. Én személy szerint elég gyakran használom, annak ellenére, hogy szinte majdnem minden tanárom arról panaszkodik, hogy mennyi hiba, és téves információ található az egyes bejegyzésekben. Nekem, nyelvszakosnak, sokszor megkönnyíti a munkámat, hisz nagyon gyorsan juthatok pontos információhoz egy-egy téma kapcsán. Én még nem sok hibát észleltem a bejegyzésekben, többnyire csak helyesírási hibákat. Én is szerkesztettem már wikipedia bejegyzést, ami nem volt egy egyszerű feladat. Az egyik pedagógiás órán csináltunk fogalommeghatározásokat, ahol az egész csoport együtt dolgozott, és így a vizsga idejére nagyban megkönnyítette helyzetünket, hisz csak megtekintettük egymás bejegyzéseit, átolvastuk azokat, és könnyedén fel tudtunk készülni a dolgozatra, vagy éppen vizsgára.

Az egyik órán a wikipédiáról folytattunk egy úgynevezett kerekasztal beszélgetést, amelyet a Tanár Úr irányított. Kíváncsi volt több dologra is, például, hogy mi használjuk-e a wikit, és ha igen, akkor mire. Nagyon sokan jeleztük, hogy igen. Főleg a nyelvszakosok tudják ezt nagymértékben hasznosítani, hisz lehetőségünk van arra, hogy egy egy jelenséget, helységet, személyt esetleg jobban és könnyen megismerhessünk. De nagyon sok más szakos diáktársam is jelezte, hogy ő is használja például egy egy vizsgára való felkészülésre. Azt a kérdést is kaptuk továbbá, hogy előfordult-e esetleg velünk, hogy hibát észleltünk a wikin megadott anyagok között. Én személy szerint nem találkoztam még olyan nagy hibával, de sokan említették, hogy velük már előfordult párszor, hogy hibás adatokra bukkantak. Arra a kérdésre, sajnos nem sokan mondtak pozitív választ, hogy vajon javítottak-e már ki hibát a wikin. Szinte mindenki az idő hiányára hivatkozott, hogy sajnos nincs arra erejük, energiájuk és legfőképp idejük, hogy az egyes dokumentumokban talált hibákat korrigálják. Nagyon sok érdekes dolgot tudhattunk meg a wikiről, például azt is hogy rengeteg más dologra is használható. A wikin lehetőség van szócikkek olvasására, vitalap megtekintésére, illetve vitákban való részvételre, továbbá a használóknak lehetősége van arra, hogy egyes szócikkeket bővítsék, szerkesszék, alakíthassák. Ami nekem különösen tetszett, az az volt, hogy meg tudtuk nézni a lap történetét, aza, hogy egy egy szócikket, mikor és ki bővített, egészített ki. A következő blogbejegyzésemben szeretném további információkkal kiegészíteni az órán elhangzottakat a wikivel kapcsolatban.